Rólam

A történetem segítő területen onnan indult, hogy egyszer arra lettem figyelmes, valahogy mindig megtalálnak azok az emberek és történetek, ahol lelki gondok adódnak, és elkél a segítség. Bárhová mentem az életben. Fontos felismerés volt, az is hogy, valahogy bizalmuk van felém. Segítettem akkoriban legjobb tudásom szerint, de csak a saját tapasztalataimra alapozva.

A harmadik gyermekem születése után fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy szeretnék professzionális formában segíteni másoknak lelki problémáik megoldásában. Először jelentkeztem egy országos telefonos lelkisegély szolgálathoz ügyelőnek, itt alapoztam meg a tudásomat és gyakorlatomat is. Komoly elméleti és gyakorlati felkészítés előzte meg azt, hogy a telefon végén fogadjam a hívásokat. Nagyon sokat tanultam ezalatt a hat év alatt. Az empátián túl, fontos az aktív figyelem és a másik ember előítélet nélküli elfogadása. Hiszem, hogy minden emberben ott rejlik a képesség problémáinak megoldására, csak segíteni kell ezeket az erőket, energiákat aktivizálni. Kísérni az úton.

A Károli Gáspár Református Egyetem mentálhigiénés szakember képzése volt a második nagy mérföldkő, jelentkeztem, mert szerettem volna a segítségnyújtást kihozni a telefon mögül, és egy hosszabb, ámde az egyén szempontjából hatékonyabb fejlődést segíteni. A módszer a non-direktív segítő beszélgetés.

Közben létrehoztuk A „Lelki egészségünkért” Alapítványt, ahol azóta is kuratóriumi elnök vagyok, ennek köszönhetően előadásokkal, műhelyfoglalkozásokkal, személyiség fejlesztő tréningekkel bővült a segítő területem. Vallom, hogy változás az egyénből indul ki.

Közben úgy gondoltam érdemes specializálódni, és egy konkrét területet kiragadni. Hogy mi is legyen ez? Szerintem a párkapcsolat, hiszen „több legyet ütünk egy csapásra”, hatunk benne egymásra, és gyermekeinkre is. Ha ezt a területet sikerül megoldani, az kihat az életünk többi területére is, családunkra, munkákra, környezetünkre egyaránt. Másrészt nagyon komoly érzelmi bázis. Volt rossz párválasztásom, tudom, mit vesz ki az emberből a fájdalom, a harag, a reménytelenség. Viszont ha egyszer megtaláltuk életünk párját, az kincs, és vigyáznunk kell rá.

Van erről egy kedvenc vers részletem, a férjemtől kaptam még ismerkedésünk idején:

Mint rögös út porának csillogó gyémántja,
Életemnek talán utolsó és legnagyobb ajándéka
ez az érzés, mit valaha úgy hívtunk, szerelem,
e minden képzeletet felülmúló, kozmikus érzelem.
Kérlek, vigyázz hát reá, és őrizd velem,
ez most mindennél fontosabb nekem,
Hisz a mindenségből az én egyetlenem,
Tőled kaptam, Neked köszönhetem.

Ez a vers kíséri azóta az életem. Egy ilyen ajándékra, vigyázni kell. Őrizni. Megvédeni.

A szakmai specializációmat a Párkapcsolati coaching és Mediációs Intézetnél szereztem. Így lettem párkapcsolati coach, házassági tanácsadó, „face to face” tréner. Szívesen segítek Önnek is párkapcsolati nehézségeiben.

Vigyázzunk erre a gyémántra, ha poros lett és fénytelen, lássunk hozzá, és poroljuk le!